Grass Carp

Amur (hal)

Ez a k�zz�tett v�ltozat, ellen�rizve: 2010. okt�ber 5.

Pontoss�g

ellen�rz�tt

[bevezet� szerkeszt�se]

Amur
Amur
St�tusz
K�z�ns�ges
Rendszertani besorol�s
Orsz�g: �llatok (Animalia) T�rzs: Gerinch�rosok (Chordata) Alt�rzs: Gerincesek (Vertebrata) Oszt�ly: Csontos halak (Osteichthyes) Aloszt�ly: Sugaras�sz�j�ak (Actinopterygii) Rend: Pontyalak�ak (Cypriniformes) Csal�d: Pontyf�l�k (Cyprinidae) Nem: Ctenopharyngodon Faj: C. idella
Tudom�nyos n�v
Ctenopharyngodon idella Valenciennes, 1844

Ez a sz�cikk a halfajr�l sz�l. Hasonl� c�mmel l�sd m�g: Amur (egy�rtelm�s�t� lap).

Az amur (Ctenopharyngodon idella) a csontos halak (Osteichthyes) oszt�ly�ba, a pontyalak�ak (Cypriniformes) rendj�be, a pontyf�l�k (Cyprinidae) csal�dj�ba tartoz� Ctenopharyngodon nem egyetlen faja.

El�fordul�sa [szerkeszt�s]

K�na �szaki r�sz�n �s Szib�ri�ban �shonos. Nev�t az Amur foly�r�l kapta, Oroszorsz�g �s K�na hat�rfoly�j�r�l, melynek k�z�ps� �s als� szakasz�n elterjedt. Tipikusan foly�v�zi, ott is a meder m�ly, gyors sodr�s� r�szein tart�zkodik legsz�vesebben.

Megjelen�se [szerkeszt�s]

Rendk�v�l izmos, nagytest�, torped� alak� hal. Sz�ja f�lig als� �ll�s�, nagy szemei alacsonyan �lnek, ajkai vaskosak, bajusza nincs. H�ta z�ldesbarna, oldala a pikkelyek fekete kont�rja miatt sz�rk�sez�st, hasa s�rg�ssz�rke sz�n�. �sz�i kiss� v�rhenyesek. A tejesek mell�sz�i tavasszal, a test fel�li oldalukon �rdes tapint�s�ak. A m�teresre megn�v� amur maxim�lis t�meg�t 25–30 kg-ra becs�lik, �ltal�ban 4–10 kg-os p�ld�nyok ker�lnek a hal�szok h�l�iba.

�letm�dja [szerkeszt�s]

Melegkedvel� faj, de alkalmazkodik az alacsonyabb h�m�rs�klethez is. N�v�nyev�, �desv�zi hal, f�leg fonalas alg�kat, l�gysz�r� h�n�rf�l�ket, id�sebb kor�ban a n�dat �s k�l�nf�le v�zin�v�nyeket eszik. Vannak kiv�telek amiket szinte sohasem eszik mint p�ld�ul a s�s a sulyom �s a v�zi t�k. V�zi n�v�nyb�l naponta ak�r testt�mege 140%-�t is k�pes elfogyasztani (ez az adat a sz�raz n�v�ny nedves/�l� �llapot�ban sokkal t�bb) de term�szetesen min�l melegebb a v�z, ann�l gyorsabb a t�panyagcser�je is.

Szaporod�sa [szerkeszt�s]

A v�z melegs�ge befoly�solja a fejl�d�s�t, a tr�pusokon hamarabb v�lik �var�rett�. Norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt 4-5 �vesen ivar�rett ez hidegebb vizekben kitol�dhat 6-8 �ves kor�ra is. M�jus-j�niusban foly�k, homokos, s�deres talaj�ra rakja le ikr�it. Az ikr�k kel�si ideje 32-40 �ra, amennyiben megfelel� h�m�rs�klet� a v�z (27-29 Celsius). Az apr� halivad�kok eleinte apr� �llatokal t�pl�lkoznak �s 6-10 cm hossz� korukban t�rnek �t a n�v�nyi eredet� t�pl�l�k fogyaszt�s�ra.

Felhaszn�l�sa [szerkeszt�s]

A vil�g szinte minden r�sz�n felhaszn�lj�k tavak, t�roz�k, csatorn�k v�zin�v�nyekt�l val� megtiszt�t�s�ra. Magyarorsz�gon �s az USA-ban is 1963-ban honos�tott�k meg. B�r foly�v�zi hal, �zsiai importja �ta azonban j�l alkalmazkodott �ll�vizeinkhez is, amit teny�szt�si elj�r�sokkal is seg�tettek, �s kidolgozt�k mesters�ges megterm�keny�t�s�nek m�dszereit, ami az�rt v�lt sz�ks�gess�, mert eredetileg csak foly�v�zben �vik. N�v�nyev� faj, l�rv�i az els� hetek zooplankton- �s sz�nyogl�rva-fogyaszt�sa ut�n hamar r�t�r szinte minden v�zin�v�ny fogyaszt�s�ra. Ez adja gazdas�gi jelent�s�g�t is, mivel gyors �s gazdas�gos n�veked�se, j� h�smin�s�ge mellett a t�lszaporodott v�zin�v�nyzet� tavak tiszt�t�s�ra haszn�lj�k. T�lszaporod�sa eset�n azonban nagy k�rokat okozhat a n�dasokban, ami m�s fajok gyakori �v�helye.

Horg�szata [szerkeszt�s]

A hagyom�nyos pontycsalik t�bbs�g�vel foghat�, �ltal�ban pontyoz�s k�zben akad horogra. Csalik�nt sz�ba j�het f�tt kukorica, k�l�nf�le gyurm�k, giliszta, de m�g z�ld n�v�nyek, n�dlevelek is. Horg�szat�hoz nagy teherb�r�s� k�szs�g haszn�lata indokolt. Szinte kih�zatja mag�t de, a partt�l egy 2 m�terre mint a torped� �gy megy.

Aj�nlott magyar nyelv� k�nyvek [szerkeszt�s]

• Dudich, E., Loksa, I. (1987): �llatrendszertan – Tank�nyvkiad�, Budapest ISBN 9631805433
• Papp, L.(1996): Zootaxon�mia – egys�ges jegyzet – �llatorvostudom�nyi Egyetem, Budapest
• Deckert, K. et al (1974): Ur�nia �llatvil�g: halak, k�t�lt�ek, h�ll�k – Gondolat Kiad�, Budapest ISBN 9632801385
• Horg�szok k�zik�nyve (1982) – Mez�gazdas�gi Kiad�, ISBN 9632314530
• Dr. Fritz Terofal, �desvizi halak Magyar K�nyvklub Budapest 1997, ISBN 9635483929

K�ls� hivatkoz�sok [szerkeszt�s]

• V�ndorhorg�sz

Ellen�rz�tt (lektor�lt �s refer�lt) elektronikus ismeretforr�sok az �jabb eredm�nyekhez:

• BiologyBrowser
• CABI
• Cambridge Scientific Abstracts
• BIOSIS
• Applied Ecology and Environmental Research
• Fact Sheet for Ctenopharyngodon idella (Valenciennes, 1844)

GORDON RAMSAY MONDAN�: HOMEWORk DONE!