M�g csak nem is eg�szs�ges! Az 5 leggusztustalanabb �tel a vil�gon

A vil�g sz�mos pontj�n lelhet�nk megh�kkent� k�lsej�, �z� �s elk�sz�t�si m�dj�ban is szokatlan, mi t�bb, undor�t� �tkeket. Olyat is, amely ak�r az eg�szs�g�nkre is �rtalmas lehet, m�gis az ott �l� lakosok hagyom�nyb�l, a turist�k virtusb�l, vagy hogy semmit ne mulasszanak el az orsz�g �zeib�l, bizony szemrebben�s n�lk�l befalnak.

Az izlandiak c�p�b�l �rlelt csemeg�j�nek, a Hakarlnak a szag�val szinte �lni lehet. De nem emiatt vesz�lyes a tengerpart homokj�ba �sott �s ott ak�r h�napokig �rlelt c�patetem, hanem mert a homokban erjed�snek indul a h�s, �s hi�ba sz�r�tj�k ut�na szint�n h�napokig, olyan bakt�riumok telepedhetnek meg rajta, amelyek komoly em�szt�szerv-rendszeri panaszokat k�pesek okozni. A nyilv�nval� vesz�ly ellen�re kedvelt k�l�nlegess�g, b�r �ll�t�lag a helyiek is csak p�link�val alaposan meglocsolva k�pesek a sz�jukba tunkolni a vizelet- �s halszag�, sajt �llag� c�pafalatk�kat.
 

Aki l�tott m�r �let�ben valaha fecskef�szket, tal�n el sem tudja k�pzelni, hogy mi lehet a j� egy mad�rf�szekb�l k�sz�lt levesben. El�ruljuk: a mad�r, nevezetesen a barlangi fecske k�pete. Hogy a mad�rinfluenza felbukkan�sa ut�n cs�kkent-e a n�pszer�s�ge a fecskeny�lb�l habart levesnek, azt nem tudhatjuk, mindenesetre �nmag�ban ijeszt�, hogy a levesalap el��ll�t�s�hoz egy eg�sz f�szket fel kell sz�molni. A leves el��ll�t�sa m�r szinte egyszer� a f�szektolvajl�s ut�n, hiszen a k�petet csak a tollakt�l, f�vekt�l kell megtiszt�tani.

Haz�nkban az is sokkot okozhat, ha v�letlen�l olyan toj�st �t�nk fel, amelyben l�that� a csirkeembri�, �s m�g az is gond szokott lenni, ha a j�gzsin�r, az a feh�r fon�lszer� k�pz�dm�ny esetleg vastagabb a szok�sosn�l. Keleten azonban igazi csemeg�nek sz�m�t a h�romhetes kacsa- vagy csirkeembri�t rejt� toj�s. Elk�sz�t�se roppant egyszer�, a toj�sokat s�s, forr� v�zben megf�zik, majd kicsit savanyk�s, hagym�s, esetleg sz�jatejes sz�sszal nyakon �ntve t�lalj�k. Hozz��rt�k szerint akkor t�k�letes az �llaga, amikor az apr� kis l�nynek m�r fejl�d�snek indult a cs�re �s a tollazata...

 

A k�v� szerelmesei szinte biztos, hogy sz�vesen kipr�b�ln�k a most k�vetkez� �nyencs�get, m�g akkor is, ha a Kupi luwakot macska�r�l�kb�l v�logatj�k ki az indon�z emberek.

Eg�szen pontosan a cibetmacska �r�l�k�b�l. A biok�v� �zemk�nt m�k�d� macska Indon�zi�ban, a mal�ji p�lmasodr� k�v�f�k tetej�n tany�zik sz�vesen, �s a k�v�cserj�kr�l kiz�r�lag a leg�rettebb k�v�szemeket hajland� elfogyasztani. A k�v�szemek azt�n kereszt�lhaladnak a macska em�szt�rendszer�n, �s a h�sos r�sz em�szt�se ut�n a magr�sz eg�szben t�vozik a macska szervezet�b�l. Hozz��rt� kezek azt�n kiv�logatj�k a szemeket a macska�r�l�kb�l �s a k�v�k�sz�t�s ezut�n �gy zajlik, mint az egy�b m�don el�k�sz�tett k�v�babn�l, p�rk�l�s, dar�l�s ut�n fejedelmien finom luxusital nyerhet�, m�r ha el tudnak felejtkezni arr�l, hogy az alapanyagot egy macska sz�klet�b�l nyert�k.

Afrodizi�kumk�nt kedvelik �s fogyasztj�k Kore�ban, Jap�nban �s K�n�ban a m�retes, b�bor sz�n�, p�nisz form�j� �llatokat, a tengeri belet. M�s megk�zel�t�s szerint olyanok a v�z felsz�n�n sodr�d� l�nyek, mint egy-egy hatalmas f�reg. Nos, ezeket a f�rgeket ny�rsra h�zva s�tik meg, de az igaz�n b�trak - f�rfias pr�bat�telk�nt - nyersen is fogyasztj�k.

Eml�thetn�nk persze sz�z m�sik �tket is, hiszen igaz�n �nycsiklandoz�nak t�nhet az eg�rbor, a denev�rleves, a s�lt hangyatoj�s, a mandul�s herny�, de maradhatunk hazai p�ly�n is, �s megeml�thetj�k haz�nk gasztron�miai remek�t, a p�lpusztai sajtot...

Kassai Tini